Kalapál, amikor rá gondolsz. Kalapál, amikor látod őt. Kalapál, ha várod a találkozást, és kalapál, amikor róla álmodsz. Kalapál. És nem tudod az okát. Nem tudod megfejteni, miért kalapál oly hevesen a szív. Pedig egyszerű. Mert KÉT szív dobban együtt. Egyszerre. A tiéd és az övé. Benned és benne.
Csitáry-Hock Tamás
Költözik... de nincs nála csomag. Nincsenek táskák, bőröndök, dobozok. Mégis, költözik. Csak egyvalamit visz magával. A szívét. Ezzel költözik. Hozzád. A szívével. A szívedbe.
Nem azért vagyok veled, mert muszáj, vagy mert nálad ragadtam, hanem mert inkább veled vagyok, mint bárki mással.
Kétféle számtan van. Az ész számtana és a szívé. Az ész számtana szerint a kettő, az öt, a száz, az ezer vagy a millió mind nagyobb az egynél. De a szív számtanában lehet az egy nagyobb bármennyinél. Kaphatsz bármennyi jó szót, törődést, az összes együttvéve kevesebb, mint egy. Az az egy, amit attól az egytől kapsz.Az Egyetlentől.
Az óceán sem csak felszín. Amin csak töredékét látjuk a valóságnak. A felszín alatt kincsekkel teli mélység van. Arannyal, gyémánttal, igazgyöngyökkel. És nekem nem elég belőled a felszín. Nekem a mélységed is kell. Nem elég a háromlépéses udvariasság és kedvesség, nekem a szenvedélyes közelség is kell. Nekem nem elég a mosoly, az ölelés is kell. Nem elég a szereteted, a szerelmed kell. Minden kell. Te kellesz.
A szerelem nem értelmes! Nem lehet logikával elérni vagy elfelejteni. A szerelem teljesen abszurd, de muszáj szeretnünk, különben elvesztünk. A szerelem halott - és az emberiségnek annyi. Mert a szerelem a legszebb dolog, amit teszünk.
A szerelem nem feltétlenül érkezik egy tökéletes csomagban.
Amíg élek, nem fogom megérteni, hogy lehettem annyira szerencsés, hogy vele lehetek.
A mindenkori szerelmünk mellett megfér az utálat is, de ez fordítva is igaz.
Mi a fenét tudok én pasikról meg a szerelemről? Csak úgy szerezhetek tapasztalatot, ha próbát teszek.
A szerelem az a vonat, amely a költőket rendszerint elgázolja.
A szerelem olyan véletlenül és hirtelen történik meg egyik rezdülésünk után a másikig, hogy bele sem gondolunk, és már szerelmesek is vagyunk. Bár ez az állapot csak egyetlen pillanat óta tart, mégsem tudjuk elhinni, előtte is éltünk.
Kétféle vonzalom van. Az egyik a szerelem, a másik a vágy.
Szerintem az a szerelem, amikor még idősen is azért fogjuk meg a másik kezét, mert érezni akarjuk a bőrének melegét, nem csak azért, mert már imbolyogva járunk és kapaszkodunk belé.